indy.media.hu független média központ

Kötelesség, kötelességteljesítés, vállalt kötelezettség a.Az
ország alárendelt helyzetéből adódó kényszercselekvés, amely a
mindenkori csatlósbeszédben kellemetlen, de szabad és hasznos
lépésekként értelmeződnek. (Vö. jövő) A rendszerváltás után újból
megjelent az államszocializmusból jól ismert „tartozunk valahová, s
ahová tartozunk, azzal szemben kötelességeink vannak”,
ill. „meg kell felelni az elvárásoknak” kliséi. Gyakran párosul
a kötelesség fogalmához a szégyenérzet fölkeltése, „magyar
kisstílűség” motívuma: „egyszer merjünk már bátrak és
önfeláldozók lenni”, „kis ország, kis foci”, „mi,
magyarok, mint mindig, most is elbaltázzuk”, „nem ezt várják
tőlünk”, „jó magyar módra megint leszerepeltünk”,
„bizonyítanunk kell” stb. (Vö. együttérzés.) E motívum
különféle formákban gyakran megjelent a NATO-tagság, az EU
csatlakozás, majd az afganisztáni és iraki szerepvállalásunk itthoni
népszerűtlensége, illetve az attól való össznépi húzódozás kapcsán:
„Magyarország a világ legerősebb demokráciáinak a közösségeibe
tartozik, osztja azok értékeit és elveit, ezért nem szabad elzárkóznia
a katonai részvételtől.” Ilyenkor a „haszon”, ill. az
„érdek” elve is háttérbe szorul: „Magyarországnak nemcsak
haszna, hanem kötelességei származnak abból a szolidaritásból, amelyet
a tagság jelent. Hogy ezt nem megúszni kell, hogy itt nem lehet
csalni.” (idézet: Nem rés, bástya. Magyar Narancs 2002 nov. 7)
b.Kötelezettség terheli az uralkodó világhatalmat is:
társadalmi-gazdasági berendezkedését, mint legfőbb jót exportálnia
kell, azaz megosztania az emberiséggel. Minthogy az Egyesült Államok
„hatalmas ország, erős demokráciával és gazdasággal”, ám éppen
„óriási befolyása miatt nem szigetelődhet el a világ többi
részétől”, mi több „segítenie kell más országoknak a
demokrácia, a béke és a szabadság megteremtésében”. „Az
Egyesült Államok példa nélküli és mások által meg nem közelített erőre
és befolyásra tett szert a világban. Ezt a fölényt azonban nem
egyoldalú előnyök szerzésére, hanem a demokratikus értékek
előmozdítására kívánja felhasználni. Nem csupán biztonságosabb, hanem
jobb világot szeretne teremteni” (idézet: Blahó Miklós:
Szuperhatalom stratégiát keres. 168 óra, 2002. november 14.) Korábban
a Szovjetuniónak is kötelessége volt segíteni a világ haladó erőit az
imperializmus ellen, harcolni a békéért, stb.